2019.03.18 Kicsit már én is unom

Kicsit már én is unom (Rev1)

Előszó:

Annyira szeretlek,
hogy muszáj a szék mellé ülni.
Félek.
Nem ismersz, én csak kérdezek,
nem tudok tűrni.

***

Ne félj, az idő csak egy dimenzió.
Sétálni lehet benne,
ha van gondolat, az a jó.

…és tudod mit jelent a versben az „és”?
Na, az a félelem. Az írás törvényét megszegve
szavakat írsz, de érzéseket érzel helyette.

Tündi! Még nem jutott eszembe hasonmásod.
De megláttalak! Hány napja is?
Fogadtunk is, vesztettem is, a jövőt Te látod.

Tündi! Igazából az életemet adnám a versért,
ami rólad igazat szól és Te szereted-
Sünök, dzsungel, ködfátyol, boldog emberek-
Szeretet, béke, tudás, értékek egésze-
…hát igen, szeretet és szerelem.