Szerző: László Dódony

Szolgálók szolgálója

Szolgálók szolgálója

Szolgálók szolgálója Szolgálóm szolgálója vagyok teszek, amit teszek- szolgálom őt, ha engedi kicsit szeretek. Szolgáljuk egymást, fejem lehajtom előtte, életünk fejét az élet bekötte. Volt nekem egy másik szolgálóm, szerettük egymást… hisz nyolc holdtölte hová volt? Volt nekem, de szolgálónak szolgálója nem leszek, szeretem őt, de saját szolgálóm karja közt örömmel elveszek. Azt hiszem hűségnek …

+ Read More

Nem hívtál vissza

Nem hívtál vissza

Nem hívtál vissza (Szidás) Nem hívtál vissza és érzem a dac felcsapja fejem. Hiába szeretlek, ha nem találom e szerelemben a helyem. Nem értesz meg a szükségben és érzem a dac felcsapja fejem. Hiába vágyom rád, ha nyugalmam csak saját erőből lelem. Nem hallgatod meg,mit szeretnék mondani és érzem a dac felcsapja fejem. Hiába mondom …

+ Read More

Szemmel, testtel, lélekkel, kézzel

Szemmel, testtel, lélekkel, kézzel

Szemmel, testtel, lélekkel, kézzel Rád nézek,mint öreg eb, lelkemmel lelkedhez vágyok- testem együtt lenne öleddel. A szem néz és fürkészi a világot- benne a világ zaját, a lélek hisz és viseli saját baját. Kézzel érintelek- érintenélek téged, de nem tudlak, szememmel látom a közös véget. *** Testel nem, de szemmel, lélekkel, kézzel meg tudom mutatni… …

+ Read More

VAN

VAN

VAN Van kutyánk és van tyúkunk. Kicsit rendetlen, de van udvarunk. Van levegőnk, mit beszívunk, van életünk, amit leírunk. Van tüzelőnk és van jövőnk is, melegben várjuk az éltető törődést. Van autónk és szekerünk, ma itt vagyunk, holnap elmegyünk. Kérdem magamtól. mi az mi nincs nekünk? Magamról beszélek! Őszinte érintés. Vágyom rá keserűn. Őszinte simítás, …

+ Read More