Folyók, remények (Bikkfa remény) Egyik ember galaxisokat kutat, a másik az élet alapkövét. Mások csak hordozzák sorsukat, húst akarnak enni, nem szeretik a növényt. Az egyik ember mindig gondolkodik, a másiknak rossz szava sincs, mások csak levegőt beszélnek- az igaz gondolat a kincs, ami nélkül nincs értelme az egésznek- Galaxisok, alapkövek suhannak el az testünk, …
Ez még mindig egy szerelmes vers Had csapongjak, had szeressek. Mint potrohos darázs, ki legyet cipel úgy látom benned a jövőt. Nem érted? Szeretlek! Tiéd a testem, enyém az öled- velem nyomtad össze a régi fűt. Had csapongjak- engedd szabaddá kezem- Nem érted? Ez, mit érzek, ezzel létezem. -hogy rendetlen vagy és mégis tiszta, egyszerűen …
A lelkek tárója Kedves Vendégek, üdvözlök mindenkit. Kérem, mindenki takarja le szemét, dugja be fülét! A lelkeket látogatjuk meg és azt csak lélekkel lehet- hát zárjunk be minden mást, ezt csak lélekkel lehet. Aki felkészült, indulás, mehet. *** A gonosz: Itt látható a sebben vérző rosszakaró- le van kötözve keze, lába, magának is ártani tud- …
Lívia verse A tél ma kabátként magára húzta a tavaszt. Nézd! Melegíti őt a zöld fű, rügyező faág, a madár az égre dalt ragaszt. Már nem fázik a tél, övé ez a tavasz- gyere, menjünk a kertbe, mutatok valamit neked. De vigyázz! A róka jön, a ravasz, elcseni Tőled, ha nem figyelsz- és -bizony- kincs …
Szamár vers Elmélázott a réten egy kis szamár Elgondolkodott- mire való a jelen, a jövő? Elgondolkodott- tudja, hogy habár és szép a nő. Réten van, az asztal terített- csacsi fülét rezgeti- Elmélázott ez a szamár a fű közepén az életet ízlelgeti. Ne mélázzál kicsim, csacsim, az élet kegyetlen, fáj a léte- kérlek ne csalódjál, maradj …
Boldog, de vers Egy perce kért meg a Kislányom írjak Neki verset. Nehéz a teher, mit is mondhatok- szeresse, értse, ne érezze a terhet. Mit jelen vers reá nyom. Fű a kertben, de a kertben egy gyom. Okos legyél kicsiny lányom, kit szeretek. Okos legyél, így ismerlek- búg (tudod) a bigyó, szeretet szeletek- okos legyél …
Nem férek… Egyszerűen nem férek a bőrömbe- Kincset találtam, érti szavam, nem kell tolmács, nem kell mondani: örökre. Értitek, hahó? Ő érti szavam, nem vagyok neki rejtély, ő érti- benne, vele, együtt, magam. -és vicceljük el a verset! Miért mindig négy soros? Írhatnánk hosszabban is- …ja és az út mindig poros.
Kicsit már én is unom (Rev1) Előszó: Annyira szeretlek, hogy muszáj a szék mellé ülni. Félek. Nem ismersz, én csak kérdezek, nem tudok tűrni. *** Ne félj, az idő csak egy dimenzió. Sétálni lehet benne, ha van gondolat, az a jó. …és tudod mit jelent a versben az „és”? Na, az a félelem. Az írás …
Jó reggelt Fölébredtem ötkor hétkor kilenckor -és még mindig szeretlek! Jó, egy kicsit unalmas ez az állandó érzés, de kérdem, lehet téged kerestelek?