Gondolatok két csata között (Évikének)

Gondolatok két csata közt
(Évikének)

Magányos vagyok, lelkemben nincstelen,
csak valami húr peng szívemen.
Kenyerem a munka, levegőm idő pergése.
szerelmem messze, a húr rezgése-
mardosó dolgok remegése.

Magányos vagyok, talpig meztelen.
Munka nélkül karom fejemnek támasza.
Ketten szemezünk az idővel és én várok egyedül,
ha a húr rezgésbe jön, lelkemben hegedül.

Magányos vagyok, hontalan életű.
Erődöm?- kis váram az alvás-
álmomban talán szól majd a hegedű.

Magányos vagyok, egy magányos vezér.
Seregem csatába viszem, vas ízű csatatér-

fáradt vagyok, egy győzni sem akaró vezér.

***

Stabil pont, origó és végtelen,
vágy és láz, kővár és élelem…
Versemnek itt vége van,
ennyi vagy nekem.

Avar Évának
Dódony Lászlótól